Órásmester jelmez saját kezűleg

Kisfiam rajon az órákért, de a jelmezekért nem igazán. Ahhoz is kell néhány nap, hogy egy - egy új ruhadarabot megszeressen, és hajlandó legyen felvenni :)
Ezért is volt izgalmas a farsang híre...vajon találok -e valamit, aminek szívesen beöltözik.

Oroszlán???-NEM!!   Tűzoltó??-NEM!!    Űrhajós??-NEM!!   Kalóz??-  NEM!!   Lovag??- NEM!!

Találgattunk, de kategorikus NEM!!! volt a válasz.  Ekkor beugrott  ÓRÁSMESTER???  HÁÁÁT, IGEN!!!

OK. Szívesen lesz órásmester, de abba nem gondoltam bele, hogy vajon mi is jellemzi külsőleg az órásmestert...mitől lesz valaki órásmester???

Fontos volt Vince esetében a kényelem is, mert mégiscsak el kell benne tölteni néhány órát, bírja ki, míg a fotós megérkezik és lefotózza, csak utána tépje le magáról a maskarát.

Szóval...volt egy barna kockás nadrágunk, arra felférceltem néhány foltot. Barna felső, barna sapka is volt a tarsolyban. Az utóbbit már kicsit kinőtte, de kivettem belőle hátul a gumit, így még bele lehetett húzni a fejébe. Így legalább nem sajnáltam kidekorálni. Hogy mivel is??? Órákkal!!!



Sötétítő függöny maradékából varrtam egy kötényt. Az túlzás, hogy varrtam, hanem hajtottam és ragasztós szegőszalaggal összeragasztottam vasaló segítségével. Varrtam rá gumit, hogy kényelmesen tartsa a nyakánál és a derékrészre vékony szalagot a hátul megkötéshez.


Ugyanerre az anyagra alkoholos filccel különböző órákat rajzoltam és kifestettem akril festékkel. Készült még néhány fogaskerék, csavar és órarugó is. Mikor megszáradt, kivágtam és ráragasztottam a kötényre. Ennyi volt az egész. A zsebekbe szerszámokat raktunk, és a sapkára is került a kakukkos óra.
Lényegében egy délelőtt meg volt :))




Vince boldogan viselte, pózolt a fotósnak (őrület!!) és délután amikor mentem érte, még akkor is rajta volt a jelmez !! :))